Miért jött létre az oldal?
Elegünk lett. Komolyan. Hány “ITT a vége! Érkezik az ítéletidő!” és “Elképesztő, amit találtak...” cím után bírja még az ember agya, hogy ne roppanjon meg egy halk facepalm kíséretében? Mi sem bírtuk tovább. Ez az oldal azért született, hogy jó hangosan röhögve (vagy sírva?) mutassunk rá arra, milyen eszközökkel próbálják a híroldalak a kattintásunkat kicsikarni. Persze nem csak a full kamu oldalakra gondolunk – hanem azokra is, melyek hitelesek, csak már ők is ráálltak a „sokkold az olvasót, jöjjön a klikk” vonatra. Ez a weboldal tehát a hírek világának mémgyűjteménye. Nem az igazságtartalmat kritizáljuk (azt mindenki döntse el maga), hanem a tálalást, a kattitásvadász burkolás művészetét. És mi kicsomagoljuk. De nem szaloncukorként.
Mely híroldalak kerülnek be az oldalunkra?
Röviden? Akik túlzásba viszik. Hosszabban? Mindenki, aki:
• a címben és a bevezetőben három pontot használ... feleslegesen...
• indokolatlan túlzásokkal dobálózik, mint egy izgatott gyerek a születésnapján (pl. "iszonyatos", "itt a vészjelzés", "most van baj")
• és úgy fogalmazza meg a címet és a bevezetőt, hogy legjobb esetben is csak valami jelentéktelen dolog lesz a lényeg az írásban, avagy kattintásra ösztönöz.
A klasszikus kamuoldalaktól kezdve a hiteles híroldalakig mindenki kaphat tőlünk egy kis szeretetteljes fricskát, ha túl mélyre nyúl a figyelemkeltő trükkök eszköztárában. És hogy ne legyen félreértés: mi csak tükröt tartunk – torzítva, mint egy vidámparki tükörlabirintusban.
Mi alapján történik az oldal pontozása?
Nálunk nem hasraütésre megy a dolog. Van egy saját kis clickbait-detektorunk, ami szinte hallja, ha egy cím túl hangosan kiabál. Az algoritmus pontozza:
• a szóhasználatot (pl. „irgalmatlan”, „borzasztó”, „felfoghatatlan”),
• a titkolózást (pl. „Nem fogod elhinni”, „kőkemény, ami történt”...),
• az idő múlásával az adott hír továbbra is frissként való bemutatását: ("Most érkezett!") - Hogy még évek múlva is simán megosszák mindenhol.
• a mondatszerkezeteket, amelyek úgy épülnek fel, mint egy félbehagyott reality műsor része.
A három pont (...), a felesleges felkiáltójel (!), de még az emoji sem ússza meg szárazon. Minden kis stílusmankó, ami az olvasó figyelméért kuncsorog, pontot kap – aztán jöhet a trollkomment, a mém, vagy épp egy jó kis ellentúlzás, amit mi írtunk volna. (Spoiler: sokkal jobban hangzik. Vagy legalábbis szórakoztatóbban.)
Fontos megjegyzés az algoritmus működéséről
Oldalunk működésének alapja egy nyelvészeti és stilisztikai elvek mentén kifejlesztett algoritmus, amely a hírek megfogalmazásából következtet azok kattintásvadász jellegére. Noha a rendszer fejlett és folyamatosan finomhangoljuk, tökéletes pontosságot – főleg alacsony ponttal rendelkező, árnyaltabb megfogalmazású cikkek esetén – nem garantálhat. Előfordulhat tehát, hogy egy-egy visszafogottabb, mégis besorolt cikk csupán stilisztikai jegyek alapján kap figyelmet, miközben tartalmilag rendben van. Ugyanakkor minél magasabb pontszámot ér el egy cikk, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy a besorolás megalapozott: ezekben az esetekben az algoritmus megbízhatósága bőven 90% feletti. A célunk nem az ítélkezés, hanem a kritikai szemlélet ösztönzése – és persze az, hogy közben még jól is szórakozzunk.
Mi a helyzet a gyász- és tragikus hírekkel?
Oldalunk alapkoncepciója a információközlés tálalásának és felnagyításainak bírálata – nem a valódi tragédiáké. Ugyanakkor nem mehetünk el szó nélkül azon tény mellett, hogy az utóbbi időben a gyász- és tragikus eseményekről szóló hírek is egyre inkább futószalagon jelennek meg a médiában. A túlburjánzás, az előadás és az érzelmi ráhatás sokszor túlhalad a hír értékén – és ezzel együtt a megbízhatóságon is.
Éppen ezért még a hiteles tragédiák esetében is előfordulhat, hogy megjelennek nálunk – nem a események miatt, hanem azok médiafeldolgozásának stílusa miatt. A cél ilyenkor nem a gúny, hanem annak bemutatása, hogy hogyan romolhat még a legjelentősebb téma is sokkhatásra építő tartalommá, ha a cél csupán a kattintásmennyiség felpörgetése.
Mi a helyzet a közéleti szereplőkkel, főleg a politikusokkal, ha már a gyakran előforduló neveket is gyűjti az oldal?
Nézzük a valóságot: a közéleti szereplő nyilvános személy, és ha tetszik, ha nem, a nevét nem lehet úgy megkerülni, mint egy rosszul sikerült bulvárcímet. A híripar tele van velük, akár a valóban fontos tartalmak, akár az „ez most tényleg cikk lett?” kategória miatt. Ezért az oldalunk nincs ráállva minden névre, aki kicsit is ismert. Csak akkor kap figyelmet egy-egy ismert név, ha a tartalom egyébként is clickbait – mondjuk mert 3 szóban már hatszor szerepel az „elképesztő” és ötször a „meg fogsz döbbenni”. És igen, alkalmanként civil arcok is bekerülnek a listába. Mert valljuk be: ha egy totál ismeretlen név köré elkezdenek kitalált valóságot gyártani, majd ezek után megállás nélkül lefut a bulvár oldalakon, akkor az olvasó sem lesz tőle tájékozottabb – max. ingerültebb.
Záró gondolat (avagy: miért szeretjük ezt csinálni?)
Mi vagyunk a netes hírek udvari bolondjai. Mutatjuk, hogy mi nevetséges, miközben nevetünk – rajtuk is, magunkon is, az egész helyzeten is. Ha egy pillanatra is elgondolkozol azon, hogy egy cikk vajon érdekes, vagy csak rád akar mászni, már megérte. Az oldalunk nem szentírás. De ha nevetés közben egy kicsit okosabbá tesz, akkor megtaláltuk az egyensúlyt. És ha nem? Hát... ez lesz az egyik leghülyébb oldal, amit mégis megnéztél...
Köszönjük, hogy velünk trollkodsz!😈